2020 Munkahelyi márkázás trendek

2020 Munkahelyi márkázás trendek

Tavaly év elején volt egy kis előretekintésünk a 2019-es esztendőre, kiemelve 5 olyan trendet, ami az év során valóban meghatározó szerepet játszott a belső kommunikáció területén. Most, hogy újabb év – sőt, évtized! – veszi kezdetét, és mindenki ezerrel pörög az éves kommunikációs terv / stratégia / haditerv kidolgozásán, nézzük, mit mutat a kristálygömb a 2020-as #belsőkomm trendekről! Nagy Ádám, a Komm365 blog szerzőjének cikkéből kiderül.

1. Munkavállalói élmény mindenek felett

Az utóbbi évek egyik feltörekvő buzzwordje a “munkavállalói élmény”, ami mögött egy nagyon is értékes gondolat bújik meg: az, hogy a munkavállaló munkahellyel való kapcsolata nem egy pontszerű állapot, hanem egy folyamat onnantól kezdve, hogy először hall a cégről, egészen odáig, hogy elmegy az adott munkahelyről. Könnyű belátni, hogy ennek a folyamatnak viszonylag nagy szeletében játszik kulcsszerepet a tudatos belső kommunikáció – csak pár főbb állomás példának a munkavállalói életciklusból:

az első napok, az új kollégák onboardingja

az első “átlagos” hetek, a lila köd elmúlása utáni időszak

a kollégák hosszútávú megtartása, motiválása évek távlatában is

a kilépő kollégák utolsó hetei, napjai, az offboarding folyamata

kapcsolat a már kilépett kollégákkal (alumni)

Nagyon fontos, hogy a fenti állomásokat tudatosan kezeljük és észben tartsuk egy-egy belső kommunikációs kampány vagy akár a stratégia megtervezésekor, hiszen teljesen más módon, más stílusban, és lehet, hogy akár más-más csatornákon kell kommunikálnunk egy frissen betoppanó új belépővel és egy rutinos, évek óta dolgozó szenior kollégával. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fenti célközönségek szerint szét kell szedni minden egyes belső kommunikációs kampányt – inkább csak érdemes azonosítani azokat az extra akciókat, amikkel az adott célcsoport személyesebben, közvetlenebbül is megszólítható.

2. Belső kommunikáció: tartalomgyártás helyett tartalom-elosztás

Évek óta átalakulóban van a belső kommunikációs specialisták szerepköre: a korábbi tartalomgyártói szerep helyett egyre inkább a tartalom elosztóivá, koordinátoraivá válnak, akik a rendelkezésre álló anyagokat a megfelelő csatornákra terelik a célközönség számára legmegfelelőbb stílusban. Ehhez persze kell az is, hogy a kollégák tartalomgyártóvá lépjenek elő: írásos, fényképes, videós anyagokkal jelentkezzenek a cég mindennapjai és a különböző belsős események kapcsán, amikből a belső kommunikációs specialista aztán szabadon garázdálkodhat az egyes belső felületeken.

A tartalomgyártói szerep elterjedése a munkatársak közt egyfelől egy természetes folyamat: manapság már senki számára sem idegen a social media, mindenki posztol az egyes felületekre, ehhez képest pedig a munkahelyi mindennapok dokumentálása is egy nagyon hasonló dolog – főleg, hogy az emberek zsebében már komolyabb fotók és videók megörökítésére (és azonnali megosztására) alkalmas okostelefonok rejtőznek. Másfelől sosem árt, ha egy kicsit szakmai oldalról is megtámogatjuk a folyamatot, és akár tréningek, workshopok, nyomtatott útmutatók segítségével mutatjuk meg a kollégáknak, milyen jellegű tartalmakat várunk tőlük, és mi az, amit akár saját social media oldalaikon is megoszthatnak a munkahelyi employer brand erősítésére.

3. Generációk találkozása a tárgyalóasztalnál

Nem újkeletű dolog, de ahogy telnek az évek, egyre erősebben jelennek meg a munkahelyeken a generációs különbségek. Az X, Y és Z generációk tagjai másképp gondolkoznak arról, milyen a jó munkahely, más-más körülmények közt tudnak a leghatékonyabban dolgozni, más a technológiához és a digitalizációhoz való viszonyuk – de akár teljesen hétköznapi dolgokról, egy sorozatról, egy aktuális hírről, politikai kérdésekről is gondolkozhatnak teljesen másként.

Belső kommunikáció szempontjából ez két lényeges tennivalóval jár:

Bármikor, ha egy fókuszcsoportos beszélgetést, felmérést, interjút szervezel, gondoskodj róla, hogy minden generáció képviselve legyen ezeken – kulcsfontosságú, hogy egy nagyobb változás (pl. költözés, új szoftver bevezetése) előtt mindenki nézőpontját megismerd, és később ezek tudatában állítsd össze a vonatkozó kommunikációs tervet.

Edukáld a kollégákat a generációs különbségekről gyakorlati, szemléletes példákon keresztül. Elméletben mindenki hallott már arról, mit is jelent az X vagy az Y generáció tagjának lenni, de gyakorlatban nagyon kevesen veszik tudatosan figyelembe ezeket a különbségeket – pedig lehet, hogy sokkal megértőbben kommunikálnának ezek tudatában a saját vezetőikkel vagy épp gyakornokaikkal.

4. Humor és popkultúra a munkahelyen

Élő-lélegző emberek vagyunk mindannyian: munka után hazamegyünk a családjainkhoz, könyveket olvasunk, filmeket nézünk, a hobbijainknak hódolunk. A szakmai élet és a magánélet nem választható el egymástól száz százalékban, hiszen ebéd közben pont a fentiekről – a megnézett sorozatról, az olvasott könyvről – fogsz beszélgetni kollégáidról, megismeritek egymás érdeklődési területeit, kedvenc szabadidős tevékenységeit… Miért ne lehetne akkor ezeket a “hivatalos” belső kommunikáció világába is behozni?

Egyre több munkahely kísérletezik azzal, hogy a hagyományos, nagyon corporate hangvételű belső kommunikációkba popkulturális utalásokat, vagy akár egy csipetnyi humort tesznek. Nincs abban semmi rossz, ha a hagyományos heti hírlevélben megjelenik egy kis utalás az aktuális Netflix-kedvenc Witcherre, vagy ha a town hall meetingen levetített prezentáció egy Star Wars-os mémmel kezdődik – pont a váratlansága miatt tud nagyot szólni egy-egy ilyen kommunikációs easter egg, kizökkentve a megszokott mókuskerékből a kollégákat és mosolyt csalva az arcukra legalább egy pillanat erejéig. Igen, egyetlen pillanatról beszélünk csupán, de sokszor pont ennyi hiányzik ahhoz a döntéshez, hogy valaki végigolvasson egy hírlevelet vagy megnézzen egy videós anyagot.

5. A hatékony kommunikáció alapja: az adat

Ahogy a belső kommunikáció egyre inkább digitális csatornákra terelődik, úgy lesz egyre több lehetőségünk a kommunikáció hatékonyságának mérésére, ez alapján pedig folyamatosan fejleszteni, finomhangolni az egyes csatornák működését. Az adat lehet az eszköz ahhoz, hogy eredményeket mutass a vezetőségnek és az egyéb érintett feleknek, alapot adhat az összehasonlításra, valamint lehetőséget a tanulásra – egyszóval elkerülhetetlen a használata.

Ha a kommunikációs kampányok hatékonyságához nem rendelsz semmilyen mérőszámot, az kicsit olyan, mintha egy nagy tömegben kezdenéd el kiabálni az üzenetedet: ugyan te biztos lehetsz abban, hogy mindent elmondtál, mégsem kapsz semmilyen visszajelzést arra vonatkozólag, ténylegesen célba is ért-e az. Az analitika áttekintéséhez és elemzéséhez ráadásul nem is feltétlenül szükséges semmilyen előképzettség, csak elég idő és türelem –  Ha szeretnéd, hogy mi törődjünk vele csak szólj! J

Régóta várjuk a pillanatot, hogy végre együtt tudjunk dolgozni!